Kezdőlap » Események » Témahetek » Témahetek a BERZELAB-ban – Mindennapi természettudomány

Témahetek a BERZELAB-ban – Mindennapi természettudomány


1. Mérési gyakorlatok a Budapesti Műszaki Egyetemen:

2015. február 5-én a Berze Nagy János Gimnázium 39 diákjával a BERZELAB projekt keretében mérési gyakorlaton vettünk részt a BME TTK Fizika Tanszékén.

A szervezést iskolánk egykori diákja, Szaller Dávid doktorandusz végezte. Több, az egyetemen dolgozó tanár és doktorandusz segítette a munkáját, vezette a mérést, köztük további két volt berzés, Vajna Szabolcs és Scherübl Zoltán doktoranduszok. A résztvevők a tízedik, a tizenegyedik és a tizenkettedik évfolyam fizika emelt szintű képzésén tanuló diákok voltak. Három csoportban, azon belül is két-három fős mérőcsoportokban dolgoztunk. Előre megkaptuk a mérések leírását, diákjaink áttanulmányozhatták ezeket, választhattak, melyikbe szeretnének bekapcsolódni.
http://felvi.phy.bme.hu/index.php/Szupravezet%C3%A9s
http://felvi.phy.bme.hu/index.php/M%C3%A9r%C3%A9sek_atomi_m%C3%A9retsk%C3%A1l%C3%A1n
http://felvi.phy.bme.hu/index.php/Hologr%C3%A1fia
http://magnetooptics.phy.bme.hu/research/instruments/laboratory-prototype-of-malaria-diagnostic-tool/

A látogatáson résztvevő egyik csoport szupravezető ellenállását mérte, a szupravezető és a mágneses mező kapcsolatát vizsgálta.
A mérőfejeket illetve a szupravezető gyűrűkhöz a mágneses mező érzékelőjét a számítógéphez a National Instrument myDAQ nevű hardver segítségével kapcsolták.
Nagyon látványosnak találták mindkét mérés. A minták folyékony nitrogén segítségével lehűtve a szupravezetés hőmérsékletének tartományába kerültek. Az első kísérletben látványosan megszűnt a minta ellenállása. A második kísérletben a külső mágneses mező kizárása, illetve a belső mágneses mező megmaradása volt követhető (Meissner-hatás).

A másik csoport atomi méretskálájú vezetőképességet vizsgált.
A foglalkozás keretében először megismerhettek egy a BME-én kifejlesztett pásztázó alagútmikroszkópot. Ezután mérőpárokba rendeződve önállóan kísérletezhettek egy olyan eszközzel, amely kialakításában sok hasonlóságot mutat egy pásztázó alagútmikroszkóppal. Vizsgálták a kvantummechanikai alagútáramot, megmérték egy egyetlen atom átmérőjű nanovezeték ellenállását, és kipróbálhatták az alagútmikroszkópnál használt szabályozástechnikát. Egy viszonylag egyszerű berendezéssel végezhettek olyan kísérleteket, melyekben atomi méretskálájú nanoszerkezetek tulajdonságait vizsgálhatták. Ezután még Tesla transzformátorral néztek kísérleteket, valamint ködkamrát tanulmányoztak.

A harmadik csoport három részre osztva, négy helyszínen, vetésforgóban tanulmányozhatta a BME TTK Fizika Tanszékének kutatólaboratóriumaiban folyó magas szintű kutatást. Nanopálcák gyakorlati alkalmazásainak lehetőségeiről hallhattak az egyik helyszínen. Itt alkalom volt tanulmányozni a kriosztátokat, amelyek az abszolút 0 K-hez közeli alacsony hőmérsékletet biztosítják. Egy másik helyszínen elektron spin rezonancia (ESR) segítségével anyagvizsgálatot hajtottak végre. A berendezés egy részében 9-10 T mágneses indukciójú, nagyon erős mágneses mező volt, amit fémtárgyakkal tanulmányozhattak. A harmadik helyszínen a holográfia elméletéről hallhattak, majd a diákok saját tárgyaikról ( pl. fülbevalóról) önállóan reflexiós hologramot készíthettek, amit el is hozhattak. A negyedik helyszínen malária diagnosztikai műszert mutatott be annak fejlesztője úgy, hogy előtte a diákok kísérletileg tanulmányozhatták a polarizáció jelenségét.
A fenti, több mint három órás program elmélyítette és szélesítette a diákok eddigi ismereteit, nagyszerű kísérletezési lehetőségeket adott számukra, kipróbálhatták a legmodernebb eszközöket, megismerkedhettek sok kutató fiatallal, akik örömet lelnek munkájukban.
A látogatás után mindhárom csoport tovább elemezte a látottakat, a diákok beszámoltak egymásnak élményeikről.
image001

2. Látogatások a Természettudományi Múzeumban:

Hat alkalommal szerveztünk partneriskoláinknak látogatást a budapesti Természettudományi Múzeumba. Az alábbiakban a Kálváriparti Általános Iskola, és a Nagyfügedi Általános Iskola beszámolója olvasható:

A Gyöngyösi Kálváriaparti Sport és Általános Iskola beszámolója a 2015. február 19.-én a BERZELAB projekt keretében megvalósult Természettudományi Múzeum látogatásról.

Iskolánk elől reggel 8 órakor indultunk a busszal a 6. a osztály tanulóival. A szép idő, a jó társaság és nagyszerű program adott volt egy kellemes nap eltöltésére.

image003
10 óra előtt megérkeztünk, még picit sétáltunk a múzeum melletti parkban és nyitáskor az elsők között beléphettünk a kiállítások helyszínére.
image005

A Múmiavilág kiállítását néztük meg először – sajnos itt fotókat nem lehetett készíteni. Érdekes és hihetetlennek tűnő dolgokat láthattunk, régmúlt idők emberi maradványairól. Más kontinensekről, de hazánkból is maradtak ránk természetes módon mumifikálódott tetemek, de mesterséges módon készített preparátumokat is megnézhettünk.

Az állandó kiállításon hazánk életközösségei – erdei, vízi és pusztai élővilága – tárult elénk.
image007
Ásványtani kiállítási rész is volt a múzeumban.
image009

Noé bárkája is megelevenedett előttünk.
image011

A hatalmas mamut, az ősember és a hazai dinoszaurusz lelet látványa mindenkit megigézett.
image013

image015
Köszönjük a lehetőséget, hogy hazánk egyik legszebb múzeumát megnézhettük.

A Nagyfügedi Arany János Általános Iskola beszámolója a 2015. február 16-án a BERZELAB projekt keretében megvalósult Természettudományi Múzeum látogatásról.
image017
Iskolánk 22 tanulója 3 kísérővel vett részt a Természettudományi Múzeum meglátogatására szervezett kiránduláson. Tanulóink igényeit felmérve, éltünk azzal a lehetőséggel is, hogy az éppen időszaki kiállításként a Múmiák kiállítást is megnéztük.
Nagy lelkesedéssel készültek a gyerek a kirándulásra, nagyon várták, hogy az állandó és időszaki kiállítást megnézhessék.
Már a múzeum előtti köveknél megállva a földrajzos kolléganő beszélt a kövek koráról, eredetéről, összetételéről.
A múzeum előcsarnokában a bálnacsontváz lenyűgözte a gyerekeket, hiszen így összerakva még nem láttak valódi bálna csontvázat.
Először a Múmiák kiállítást néztük meg. Azt gondolom, kellően meghatottan, de érdeklődve figyelték meg a különböző mumifikálódott testeket. A történelem szakos kolléganő mesélt nekik az egyiptomi múmiákról, a papok, mumifikálók munkájáról. A terem interaktív részén a gyerekek női és férfi csontvázat rakhattak össze, összehasonlíthatták, sőt még egy CT gépet is irányíthattak, amellyel egy múmiát vizsgálhattak meg. Nagy élmény volt mindannyiunk számára, hogy ezeket láthattuk.
A múzeumlátogatás második felében a Természettudományi Múzeum állandó kiállítását néztük meg. Nagyon jó volt, hogy maga a kiállítás interaktív módon készült, a gyerekek sok érdekességet fedezhettek fel saját maguk.
A látogatás előtt kaptak egy feladatlapot, amit a kiállításon kellett megoldaniuk.
Volt akit a kőzetek érdekeltek jobban, vagy éppen a Föld története kiállítás, de elmondhatom, hogy minden tanulónk nagy érdeklődéssel szemlélte a bárka állatait, vagy az ősemberek életnagyságú viaszfiguráit. A mamut, mint várható volt, nagy sikert aratott.
A mezei, vízi, erdei élővilágot bemutató tárlók előtt sokáig álltak a gyerekek, hogy megfigyelve azokat, kitölthessék az ide vonatkozó feladatokat.
A lakásban velünk együtt élő állatok nagyon érdekelték őket, a felnagyított csótány különösen érdekes volt.
A látogatás végén sok ismerettel, élménnyel gazdagodva hagytuk el a múzeumot.
Köszönjük, hogy a BERZELAB keretein belül részt vehettünk ezen a kiránduláson.

3. Látogatás a Richter Gyógyszergyárban

A gimnáziumban emelt szinten kémiát tanulók egy gyárlátogatáson vettek részt. Az alábbiakban a diákok beszámolója olvasható:

Február 18-án, szerda délelőtt izgatottan indultunk Budapestre, a Richter Gyógyszergyárba, hogy bepillantást nyerhessünk az ott folyó kutatásokba.
Elsőként a gyógyszergyár 100 éves évfordulója alkalmából alapított történelmi múzeumot tekintettük meg. Itt megismerkedtünk Richter Gedeon életével, munkásságával és a gyár fejlődésével.
Következő utunk a gyár legújabb épületébe vezetett. Interaktív foglalkozás során próbáltak rávezetni minket arra, hogy valójában mivel is foglalkoznak. Megtudtuk, hogy jelenleg két fő kutatási terület, a rák és az elhízás elleni gyógyszerek megalkotása.
Bemutatták továbbá egy gyógyszer útját a szervezetünkben, és azt, hogy a gyógyszer kifejlesztésétől a forgalomba hozásig mennyire bonyolult folyamat vezet.
Végezetül egy laboratóriumot is meglátogattunk, amely lehetőséget nyújtott arra, hogy testközelből találkozzunk a kutatási fázis egyes részletével.
Csoportunk vidáman és feledhetetlen élményekkel gazdagodva tért vissza a gimnáziumba.
image020


4. Kirándulás a Hortobágyi Nemzeti Parkba

A Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium kiemelt feladatának tekinti a környezeti nevelést.
„ Az iskolai természettudományos oktatás tantárgyai (fizika, kémia, természeti földrajz, biológia) dicséretes igyekezettel követik a tudomány eredményeit, s ebből a szempontból szinte minden más tantárgyat megelőznek. Közben azonban egyre nagyobb szerepet kap az elmélet, az elvont fogalmak és összefüggések megismertetése, s egyre távolabb kerülnek e tárgyak a természet közvetlen vizsgálatától.
Egyre többször lehet megfigyelni, hogy természeti törvényeket pontosan ismerő, és azokat a feladatokban helyesen alkalmazó tanulók a természetben nem ismerik fel ezeket az összefüggéseket, azaz a tudásuk elszakad a valóságtól.” (Molnár Tamás)
Ezért fontos, hogy olyan kirándulásokat, túrákat szervezzünk, amelyek közelebb hozzák a természet világát a diákokhoz.

A biológiát emelt szinten tanulóink közül két csoport vett részt egy tanulmányi kiránduláson a Hortobágyi Nemzeti Parkban. A diákok beszámolóját olvashatjuk:

„2015. február 13.-án reggel 7:45-kor gyülekeztünk a gimnázium előtt, majd 8 órakor megérkezett az autóbusz és elindultunk. A buszon kaptunk egy rövid tájékoztatót a nemzeti Parkról. Ebből megtudhattuk, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első Nemzeti Parkja, melyet 1973. január 1.-jén alapították. Területe 82000 hektár és 1999-ben felvették a park egész területén az UNESCO kistájára.
A Nemzeti Park Igazgatósága Debrecenben található. Három óra buszozás után megérkeztünk a Nemzeti Park területére. Először megismerkedtünk az idegenvezetőnkkel, majd újabb fontos információkat tudhattunk meg a Nemzeti Parkról.
Itt található az ország egyetlen utasokat szállító halastavi kisvasútja,mely Magyarország legnagyobb mesterséges halastava,a Kondás tónál végződik.
Ezek után a látogatóközpontban megnéztük a Nemzeti Park területén található híres állat-és növényfajokat. Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, tájvédelmi körzet és 19 önálló természetvédelmi terület található a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága kezelésében.
A Ramsari egyezmény alapján vízi élőhelyei nemzetközileg is védettek. A Hortobágy felszínét a Tisza és a mellékfolyóinak áradásai formálták szinte tökéletes síksággá.
Meg is tekinthettük a legjellemzőbb növény-és állatfajokat. A Hortobágy nagy része gyeptársulások borítják. A növényvilágot a tündérrózsa, a boglárka, a vízi rucaöröm és a békatutaja színesíti. A száraz pusztát a sziki őszirózsa és a sóvirág díszíti. Az ártéri erdők és a puszta belsejében található fajgazdag gémtelepek. A kék vércsék mellett él itt a kerecsensólyom és parlagi sas.
A rideg állattartás jelentősége napjainkban visszaszorult. Ma már elsősorban a génmegörzés céljából tartják az ősi az ősi szürkemarha-gulyát, a rackanyájat, a mangalicát, a magyar félvér lófajtákat és a magyar pásztorkutyákat.
A programok zárásaként megtekinthettük a Kilenclyukú hidat, a Madárparkot és a Pusztai Állatparkot. Élményben és hasznos információkban gazdag volt számunkra ez a tanulmányi kirándulás. Mindenki nagyon jól érezte magát és szívesen látogatnánk el újra a Nemzeti Park területét.